Gazdag narancsszín sör kecses fehér habocskával. Illata halovány kenyér és némi búzasör vagy búzasörélesztő, üde, kedves visszafogott.
Gazdag színe gazdag sört ígér, ehhez képest meglepően vékony, borszerű testtel találkozom, a karbonáció kéjes kiáradása elmarad, így az ízek sem rajzanak körbe a számban, azért én szétrágom: a mélyén kakaós komlós keserűség találtatik.
Sűrített kenyér és és némi banános íz a számban, de nem annyira, mint egy igazi sahtinál – ez ugye egy finn borókás farmhouse ale – ami tulajdonképpen a sahti BJCP-kompatibilis megnevezése.
A sör dramaturgiáját a gyümölcsös ízek – banán és boróka – és a fent említett kakaós íz dialógusa adja. Nem rossz sör, de a sok alkohol és a boros jelleg kiélez benne egy nem kifejezetten kifinomult ízképletet, ami a hagyomány szempotnjából ugyan stimmel – hasonlít a sahtihoz – de a 7%-os sörök szépségversenyén ennél sokal izgalmasabb ízeket is lehet találni. A magától is nagyon erős – 8% körüli – sahtinál persze kifinomultabb, de ezzel a kifinomultsággal kicsit el is veszik a poén, hiszen a sahti annyira konkrét és egyszerű, mosolygós pia, mint valami ősi alkopop és alig sörszerű.
Esetünkben ez az ősi íz megkapta egy modern holland craft-beer kifinomultságát és egyúttal elvesztette a finn paraszti ital fingva röhögős drasztikusságát.
Uiltje: Better safe than Sahti
Az Uiltje sörei egy pillanatra mindig visszalöknek kiskamasz koromba, amikor utólag nehezen érthető izgalommal vetettem rá magam egy-egy képregény-magazinra, egy-egy képrejtvény megfejtésére. Ugyanez a tudatállapot ébred fel, amikor elkezdem kisilabizálni az Uiltje sörcimkéit. A Better safe then Sahti címkéjén az ikonikus bagoly sziklát mászik – biztosítókötéllel.
