Az angol almatermesztés fellegvárából, Somersetből érkező Thatchers Katy ciderét töltöm pohárba. A Katy az alapanyagként használt almafajtát jelöli – Somersetben a mai napig több száz -féle almát termesztenek.
Az illata meggyőző fanyar almáshordó-illat, kitöltve pont úgy néz ki, mint egy olaszrizling fröccs, azzal a különbséggel, hogy a buborékoszlopok nem szűnnek meg felfele törekedni a pohár fenekéről. Habja inkább csak egy finom gyöngysor.
A következő pillanatban millió apró buborék pezseg szét a számban lágyan és simogatón. Annyira sűrűn, hogy el kell rágcsálni. Rágcsálás közben szétteríti a klasszikus almaíz ideáljának minden árnyalatát. Először a kora tavaszt idéző hópihe-ártatlan szűz almaízt, ami mögül lassan előbújnak a pirospozsgás, gömbölyű édes finomságok, némi frissítő fanyarsággal aláhúzva, és egészen meglepő módon egy pillanatra az érett eper üde könnyed aromája is megjelenik – valahol mélyen felbrummog bennem egy maci, aki téli álomból ébred. Aztán ahogy a buborékok lassan elillannak, az édesség túlérik és megterhelődik egy karakteres magkeserűséggel. Utóízében pedig marad a magkeserű édesség, de mégsem hasonlít sörre – noha az is édes és keserű általában – de ez sokkal üdítőbb és testetlenebb.
Olyan, mint az angol nyár, futó zápor után fekete felhők kergetőznek a vakitó napsütéssel. Kerti parti Somersetben, szanaszét repülő fehér fodros női kalapok, szandál ledob, kergetőzés mezitláb a nyirkos füvön. Arcodba mosolyog egy szerelmes tinédzser.
Thatchers Katy
Azt, hogy a magyar nem egy óriás cider-fogyasztó nép, hajlamos vagyok egyfajta általános kultúravesztésnek tulajdonítani, hiszen hazánkban rengeteg gyümölcs nőtt, százféle alma, vackor, kétszázféle körte és sorolhatnám – mindez persze a nagyüzemi mezőgazdaság falansztere előtti időkben. A rendszerváltás előtt volt is almabor a boltokban, de ezt a korabeli döntéshozók túl olcsónak és ezzel az alkoholizmus melegágyának tekintették, ezért törvényi szabályozással effektíve kinyírták. Persze az igazság ennél sokrétűbb – észak Franciország, Németalföld és Anglia ma is komoly cider-termeléssel és kultúrával rendelkezik, aminek talán egyik fő oka az, hogy ezeken a vidékeken nem nagyon terem meg a szőlő. Meg talán az is, hogy az itt termő almák nem olyan fanyar-édesen roppanó csodák, mint amik a Kárpát-medencében teremnek, enni nem olyan jó őket – ciderhez viszont tökéletesen alkalmasak.
